A március 15.-i héten a 7. osztály Zsobokra utazott a Határtalanul pályázat keretében.
Március 13-án, reggel indultunk és az odaúton többször is megálltunk. Egyik megállóhelyünk Gyula volt, ahol megnéztük az Erkel Ferenc Múzeumot, majd kaptunk egy fél óra szabadidőt a városban. Innen tovább mentünk Nagyszalontára, ahol megnéztük Arany János szülőházát, majd a Csonka-toronyban az Arany János életéről szóló kiállítást. Ezután tovább indultunk, és sajnos nem tudtuk megnézni Nagyváradot, mert késésben voltunk, így ezt a várost kihagyva, úti célunk felé indultunk. Ottani idő szerint 8 óra körül érkeztünk meg, és a csomagjaink gyors elrendezése után nekiláttunk a nagyon finom vacsorának, amivel vártak minket. Vacsora után mindenki berendezkedett a szobájában, majd egy kis eligazítást kaptunk a kirándulásról.
Másnap reggeli után átmentünk a helyi kultúrházba, ahol megismerkedtünk a Zsoboki Általános Iskola hetedikes diákjaival. Délután átsétáltunk egy házhoz, ahol megnézhettük a zsoboki cifra-szobát és Utassy Katát a vendéglátó néni népviseletbe öltöztette . Ezután visszamentünk a kultúrházba, ahol lehetett választani, hogy ki mit szeretne csinálni: voltak, akik gyöngyöt fűzni mentek és voltak, akik a sportfoglalkozást választották. Este az otthonban lakó gyerekekkel ismerkedtünk meg, Bene Zsuzsa néni vezetésével.
Tizenötödikén délelőtt a színdarabot próbáltuk, majd ebéd után átsétáltunk a helyi malomba. Sajnos a tanyára nem jutottunk ki a zord időjárás miatt. Helyette az otthonban pihentünk, és készültünk az esti ünnepségre. Este az Egy bál című színdarabunkkal kezdődött az ünnepség, majd utánunk a zsoboki gyerekek adták elő a saját darabjukat, néptánc betétekkel vegyítve. Az ünnepség lezárásaként a helyi fiúk igazi kalotaszegi legényes táncot mutattak be nekünk. Az ünnepség után megvacsoráztunk, majd visszamentünk a kultúrházba, ahol 11-ig táncoltunk és beszélgettünk.
Aztán elérkezett a tizenhatodika, hazautazásunk napja. Délelőtt összepakoltunk, majd ebéd előtt átmentünk a templomba, ahol Molnár Irma tiszteletes asszony bemutatta nekünk Zsobok történelmét és beszélt a helyiek összetartásáról. Ebéd után elbúcsúztunk a helyiektől, és egy utolsó sétára indultunk, amelynek a végén ott várt minket a busz, hogy elinduljunk hazafelé. Zsobokot elhagyva még sokáig integettünk. A hazaúton megálltunk Nagyváradon, ahol megnéztük a székesegyházat, majd innen hazafelé vettük utunkat. Este 7 órára érkeztünk meg a Művelődési Ház parkolójába, ahol a szülők vártak ránk.
Nagyon hálásak vagyunk a Határtalanul pályázat kiíróinak, mert enélkül a pályázat nélkül soha nem ismerhettük volna meg ezt a mesebeli kis falut. Továbbá köszönjük Csaba bácsinak, a sofőrnek, hogy állandó rendreutasításaival megpróbált minket a helyes viselkedés irányába terelgetni (bár nem sok sikerrel). Bene Zsuzsa néninek a kitartását ahhoz, hogy felügyelje az előadás próbáit és értékes tanácsokat adjon, valamint figyeljen ránk. Köszönjük a felügyelő tanárainknak azt, hogy elkísértek és elviseltek minket, még a legrosszabb pillanatainkban is.
A kirándulásról blogot vezettünk, amin megtalálhatók a képek és a videók, amiket készítettünk. Március 26-dikán Határtalanul témanapot tartunk, aminek a keretén belül mindenkit szeretettel várunk este hat órára egy interaktív élménybeszámolóra.
Nagyon jó volt ez a kirándulás, Zsobok egy kis csoda Erdély szívében, és az ott élő emberektől sokat tanultunk és tanulhatunk még.
Südi Bea 8.a
