2018. április 18 és 23 között iskolánk kórusa Hollandiában koncertezett. Bár szerdán a hajnali négyes indulás elég korainak tűnt, az út mégis viszonylag gyorsan eltelt az osztrák hegyeken, német dombságokon át egészen a holland alföldekig. A késő esti érkezés után a társaság felverte a matracait a Wageningentől fél óra buszozással megközelíthető amerongeni cserkészszálláson, majd egy finom gulyásleves után mély álomba szenderülve készült a másnapi kemény munkára.
Tavaszi, meleg napfényben gurultunk vissza Wageningenbe reggel, ekkor láttuk meg először a holland tájak és falvak szépségét. A Pantarijn, a helyi középiskola egyik visszavonult tanára körbevezetett minket a városban, az óvárostól a gáton át a főutcáig. Amikor visszaértünk, a polgármesteri hivatalban sütis-kávés fogadással vártak minket. A polgármester, Geert van Rumund köszöntőt mondott, és magasztalta a két város között fönnálló lassan 30 éves kapcsolatot. A tárgyalóterem üvegfalán át elénk tárult a történelmi város szépsége. Ezek után a kórus a hivatal halljának üveglépcsőjén állt fel Tápai Dóra kórusvezető vezénylésével (képen), hogy egy-két dallal bemutassa munkásságát testvárvárosunk önkormányzati dolgozóinak. A performansz szívmelengetően sikeres volt, a munkájukat megszakító hollandok csillogó szemekkel hallgattak minket.
A nap hátralevő részét a Pantarijnben töltöttük, ahol miután körbenéztünk, kemény próbálásba és összehangolódásba kezdtünk az iskola zenekarával. Este nyitott pódium keretében kellemes hangulatú koncertet tartott a két társulat az iskola „dísztermében”. Míg a kórus és a zenekar munkája összefonódott, pár hangszeres magyar diák még arra is lehetőséget kapott, hogy a közös dalok idejére beüljön a zenekarba a hollandok közé.
A pénteki napon még három koncertet tartottunk. Reggel egy Magyarországon nem jellemző pre-schoolban, a Koningsdag miatt előre narancsba öltözött fiatalságnál, délután pedig egy Hollandiában élő indonézeknek szánt idősek otthonában is nagy sikert arattunk kórusunkkal. Mindenhol frissítőkkel és harapnivalóval vártak minket, bemutatva ezzel a holland vendégszeretetet. Egy kis városi szabadidő (és sajtvásárlás) után tartottuk utolsó és egyben fő koncertünket, szintén közösen a Pantarijn zenekarával, a város könyvtárában. Bár a koncert fontossága miatt nagy volt az izgalom, az még a korábbiaknál is jobban sikerült. Így boldogan és magunkkal megbékélve utaztunk haza a holland közönség tapsvihara, és dicséretei után.
Az utolsó napot Amszterdamban töltöttük, ahol egy hajókázás után meglátogattuk a híres virágpiacot, majd a délután melegében belefolytunk a mindig rohanó, de mégis békés, kaotikus, de mégis rendezett, gyönyörű nagyváros életébe.
A hazaúton ilyenkor igen sok gondolat jár az ember fejében, főleg, ha az 19 órás. De ezek boldog gondolatok, melyeken csak a hazautazásra kényszerülés keserűsége hagyhat némi foltot. Most már elmondhatjuk, hogy voltunk Wageningenben, megismertük holland testvéreinket, akik olyan kedvesek és befogadók voltak, hogy álmainkban sem vágyhattunk volna többre. Terjesztettük a magyar kultúrát, és ezzel még mosoly is csaltunk az ettől még idegenek arcára. Nem is egyet, hanem több százat.
A kórus, Tápai Dóra kórusvezető és kísérőtanáraink hálás szívvel köszönik a lehetőséget és a szervezést Wageningen városának, és reméljük mielőbb viszontlátjuk a zenekart és a delegációt akár ősszel, itt Gödöllőn, a Török Ignác Gimnázium falai között.
Éder Áron, 10.a
TIG Kórus – Holland műsor (videó)
