A gödöllői Török Ignác Gimnázium modern iskola és még modernebb akar lenni. Modern: nem csak az épület, a berendezés, felszerelés, eszközök korszerűségének színvonala alapján; nem csupán a tankönyvek, a műveltségi anyag és tartalmak mennyisége és változatossága okán és nem elsősorban a módszeres nevelési-oktatási eljárások alkalmazási gazdagsága és változatossága szempontjából. Mindezek, jóllehet fontos tényezők, mégsem elsődlegesek a modernség fogalmi meghatározásakor.
Modern: azaz demokratikus és hatékony az iskola, ha igazán korszerűségre tör. Demokratikus, tehát minden iskolai teljesítményt tanár és diák közös munkája eredményének tart, akár sikerről, akár sikertelenségről van szó. A tanár számára a diák nem tárgy, nem eszköz, nem leküzdendő és/vagy legyőzendő akadály – ellenfél, hanem teljesértékű gyermek-kamasz-ifjú, tehát különböző relációkban bár, de társ, partner a munka- és életközösségben. A tanár hozzáértése, kultúrája, közlékenysége alapján illetékes, a diák illetékességét kíváncsisága, szeretete, tanulnivágyása, erőtöbblete adja. Tanár és diák autonóm lényként viszonyulnak egymáshoz, ezért készek, egymás tiszteletbentartásával mindig mindent újrakezdeni.
Hatékony, mert nem akarja sem tanár, sem diák megspórolni az egészséges erőfeszítést közös munkájuk során, de mindent megtesznek azért, hogy erőfeszítéseik gazdaságosak és életszerűek, életközeliek legyenek.
Ez a pedagógiai felfogás az, amely nem a tengő élet békaperspektívájából látja az „életre való fölkészítés” feladatait, hanem egy magasabbrendű szellemi lét irányából igyekszik áthatni a közösen megélt éppen iskolaformájú életet. Így felfogott munkánk lendítőereje a magasrendű értékekbe vetett hit tanár és az ezek iránti vágyakozás, erosz diák részről. Mindezek alapján kíséreljük meg pedagógiai programunk, tanterveink tervezését.
(A Török Ignác Gimnázium Pedagógiai programjának bevezető sorai)